BÖJT-IDŐZŐ 48.

Ma új reménység van születőben.


Egyesek hatalmas keresztény civilizációról álmodnak, amilyen valaha volt; lovagvilágról álmodoznak; érzik, hogy az önzés, a gyűlölet és az erőszak erői mindenhová behatolnak, és ők szeretnék elvinni közéjük a keresztény rendet és a hagyományos értékeket.


Mások erőszakos eszközökkel akarják teljesen széttörni a régi világot, a magántulajdon és az ún. „burzsoá” gazdagság világát, s valami újat építeni.


Végül vannak, akik civilizációnk repedéseiben egy új világ vetését látják, olyan világét, amely szilárdan áll az evangéliumi értékek, az erőszakmentesség és a Jézus szeretetén alapuló közösség talaján.


Az individualizmus és a technika túlságosan messzire mentek; a gazdaságra és a technikára alapuló jobb világ illúziója szertefoszlik. Ezeket a repedéseket áthidalva sok emberi szív újjászületik, sok fiatal felfedezi, hogy bennük – és nem rajtuk kívül – van a reménysugár, hogy lehetőségük nyílik szeretni és közösséget teremteni, mert hisznek Jézus Krisztusban. Újjászületés van készülőben. A szentségimádáson és a szegények szolgálatán alapuló közösségek egész serege születik meg nemsokára, összekapcsolódnak egymással és azokkal a megújult nagy közösségekkel, amelyek már évek, néha évszázadok óta járják útjukat. Igen, megújult egyház van születőben.


(Jean Vanier: A közösség. A megbocsátás és az ünnep helye - részlet)


Ezzel a BÖJT-IDŐZŐ sorozata véget ért.

Senki se ámítsa önmagát. Aki közületek bölcsnek véli magát ezen a világon, legyen oktalanná, hogy bölcs lehessen.